Utak

Út

Még véletlenül sem egyenes.
És már megint háttal állok a célnak.

Utam

Hol a francban van?

Úton

Hajótörött vagyok.
Átkozódva vergődöm a partra.
Megfoltozom a csónakom, és ki tudja hányadszor,
ismét nekiveselkedem.
Mocsárban járok, bugyborékolva bűzös gázok szállnak fel.
Sötét van, félhomály, alig látok.
Sűrű a növényzet, mindenhonnan nedves ágak csapódnak az arcomba.
Csak evezek, evezek, hajtom magam előre rendületlenül.
Várom, hogy kitisztuljon előttem minden, szétnyíljon a bozót,
és a fény vezessen.
Víz alatti lényeket, távoli hívogató éneket hallok, de az utat nem lelem.
Azt sem tudhatom, jó vizeken járok-e, nem érzem ismerősnek.
Haza vezet-e az út?
Keresek egy helyet, ahol végre végleg kiköthetek.