lépkedek lábam alatt elröppennek az évek cigányéletet élek vándorlom váltakozó arcokba kapaszkodom míg meg nem találom az otthonom nem állok meg ha tehetném, maradnék de nem tehetem mert az otthonomra…
Read more
1 A szavak 1963, Sartre ír: A szavak. Születésének körülményeivel kezdi: apja elvette az elhagyott leányt, sietve gyermeket nemzett vele, majd azonnal haldokolni kezdett. Az anya ekkor dajkaságba adta a…
Read more
Itt állok Önök előtt, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, pőrén, 37 évesen, és teljesen tanácstalanul. A nagymamám apáca akart lenni, de inkább férjhez ment. Megcsalták, becsapták, és soha életében nem volt…
Read more
– 1 – Az eszméletlen „egyáltalán nem, vagy csak rendkívül erős ingerekkel, rövid időre ébreszthető”1. Aztán visszazuhan a transzba. Teste elernyed, szeme fennakad és lassan lecsukódik. Ébersége, aktivitása kikapcsol, mert…
Read more
hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, aki az árnyékvilágban élt. fehér alapon fekete sziluett volt csak, és mindig úgy látszott, hogy a két karját a magasba emeli,…
Read more
Odavetett csontokkal etettél. Vadember lettem. Tönkretettél.
Read more
„Szereted, ha szorítanak, fojtogatnak, fuldokolsz? Szereted, ha egy erős és domináns nő miatt elfogy a levegőd? Élvezed, ha a fejed két megfeszített, izmos comb közé van szorítva, hogy már nem…
Read more
Alberto Giacomettit nem a szépség érdekelte. Nem is a „valóságot” akarta visszaadni, bár a természetet utánozta. Hanem azt, amit ő látott, a saját, szubjektív valóságát, a fejében lévő abszolútumot. Az…
Read more
Ébren máshol „Nemcsak a körülményeinkre rezonálunk, nemcsak arra, amit átélünk, hanem egymásra is. Ezért van az, hogy az ember tudatállapota megváltozik akkor, amikor bizonyos emberrel van.” Feldmár András – 1…
Read more
Fa vagyok. Növekszem egy aprócska magból. Igyekszem felfelé, az égnek. Az égszínkék magasba, világoszöld, kócos leveleimmel. Nincs tudomásom róla, hogy milyennek kell egy fának lenni, nem törekszem semmire, csak arra,…
Read more
Valami hiányérzet vezetett-e a drogozáshoz? Nem tudom, mesélhetek-e a drogozásról, hiszen nem voltam például súlyos heroinfüggő, bár az igaz, hogy intenzíven drogoztam. Amikor abbahagytam, a fizikaival nem, csak a lelki…
Read more
Mi egészségesebb? Repülőgépet vezetni vagy drogozni??? Ezen néha gondolkodjunk el, nézzünk meg pár légibombázós meg parádés filmet, és tűnődjünk tovább, hogy az irreálisan erős humán vágy a repülésre, ez a…
Read more
Most nem arról beszélek, amikor egy-egy napot megszakít egy találkozó, baráti beszélgetés. Nem is arról, amikor még állásban volt, egy közösségben, idegen emberek gyülekezetében, akikkel az ideje nagy részét töltötte,…
Read more
„Imádkozz a vadszívüekért, akik csapdában vergődnek.” Tenesse Williams Nem emlékszem már, mikor és hogyan jutott eszembe először, hogy tetováltassak. Akkoriban mindenben gondolkoztam, ami extrém, vad, polgárpukkasztó és deviáns. A jó…
Read more
Azért kiabálok, mert fáj. Ezt értsd meg.
Read more
Kellemes érzés volt megérinteni a dobozt, ingerelte az anyaga, de a színét nem tudta, talán kék lehetett. Jóleső mozdulat volt, kifinomult érzékei, az ujjaiból futó idegszálak közvetítették a doboz bársony-meleg…
Read more
A mosolygás hamarosan kacagásba fordult, örült örömbe, és csak nevetett, és nevetett, és nem bírta abbahagyni. A kis doboz mindig nála volt, nem vették észre, pedig mindig mindent észrevesznek, árgus…
Read more
Kicsit imbolygok még, ahogy belépek a kocsmába, pedig egész életemben ezt csináltam, megszokhattam volna már. De még mindig én lépkedek a legegyenesebben a többiek között. Leülök a söntésben, hamar megszokom…
Read more
És aztán meghal. Elemészti magát és összeroskad. A helyén nem marad semmi, csak egy fekete lyuk, amely mindent elnyel és semmit sem ereszt ki magából, kivéve hőt. Amikor elfogy a…
Read more
Sötét volt még, amikor ütést érzett, ez volt az útravaló. Hajnal rohant az erdőben. Vitte, űzte valami, futásra késztette. Sűrű, sötét erdő vette körül, félelmetesen tornyosultak fölébe a fák. Félt,…
Read more
A kisvárosnak száz lakosa volt. A százból három ember zsarnok volt, kilencvenhét pedig elnyomott, ha úgy nézzük, kik irányították a városka gazdaságát. Ha máshogy nézzük, akkor a zsarnokok és elnyomottak…
Read more
Nyugodt vagy. Vihar után is. Legszívesebben belemásznék az arcodba, és én magam formálnék rá kifejezést. Valamilyet. Mert így nem látom, mit gondolsz. Sosem látom. Megfagyok melletted.
Read more
A sziklafal pereméről leválnak az elfehéredett újak. Nincs zuhanás, csak lassú csúszás, milliméterről milliméterre, és csak akkor, ha ezen térbeli elmozdulások minden egyes pillanatában újra és újra engedem, hagyom. Lassan…
Read more
– 1 – Kislányom, amikor ezeket a sorokat olvasod, én már régen nem leszek. De Te boldog vagy, mert én föntről figyellek és segítelek. Legalábbis ezt remélem. Ezt akarom. A…
Read more
Egyedülálló, harminc éves nő. Belül egy hülyegyerek. Fekszik az oldalán sötét és hideg parasztházában, ahol totálisan egyedül van, önmaga választásából kifolyólag. Tavasztól imádja, de most a kanapéról bámul a parányi…
Read more
Tél van, mit tél, tél kellős közepe. De ezt talán már csak a Gergely-naptár tudja, minden egyéb fittyet hány rá, a természet, meg az, aki ezt az egészet irányítja. Máshogy…
Read more
– Mit gondolsz, ha itt alul lefogom, pontosan ott, ahol az alja a testemhez ér, és csak levarrnám, vagy leragasztanám ott? Egyszer csak, összenőne, és elhalna közte, ami felesleges. Nem?…
Read more
Amikor összekever két festéket, soha nem azt a színt kapja, ami a dobozra van írva Gránátalma csüngött a fán, csüggedten csüngött, mert már nem tudta, érdemes-e úgy kapaszkodnia. Gyermekkora és…
Read more
Akkor kellett volna írnom, rögtön, vagy nem sokkal utána. Még friss volt bennem az érzés. És azt lenne érdemes megírni, nem azt, ami már az azóta történtekkel terhelt, noha nem…
Read more
Vörös, vér, erős és mar. Magával ránt, sodor tovább. Maga alá temet és csak fogságot, függőséget jelent? Vagy maradhat az, ami: égő, izzó, gyönyörű láng?
Read more
Egykor értettem a fák és a felhők nyelvén. Megmondták nekem, honnan jöttem és mit tegyek. A fű puhaságával simogatott és az állatok a barátaim voltak. Egységben éltünk és tudtam, mi…
Read more
Sziklaszirten áll Magasan Alatta viharos tenger Csupa ablak De sötét van, ítéletidő Mérföldekre nincs szomszéd, Mégsem magányos Mintha billegne ott fent De valójában szilárdan áll Elpusztíthatatlan.
Read more
Ősöreg fa, hatalmas, vastag törzs, a gyökerénél egy kis golyóban végződik, a bolygóval, amelyből kinőtt.
Read more
Bassza meg. Ne bassz. De. Meg.
Read more
Út Még véletlenül sem egyenes. És már megint háttal állok a célnak. Utam Hol a francban van? Úton Hajótörött vagyok. Átkozódva vergődöm a partra. Megfoltozom a csónakom, és ki tudja…
Read more
Fogtam egy kötelet, hogy felakasszam magam. Lassan, ráérősen csomót kötöttem rá. Átvetettem a gerendán, és kipróbáltam, Hogy elég erős-e. Azután székre álltam és belehelyeztem a fejem a hurokba. Lassan meghúztam…
Read more
Csattant a csapda fémes foga Belevájt a húsomba Mindkét lábamat szorítja Nem enged a vasmarka Nem tudok mozdulni Tehetetlen vagyok Hiába rúgkapálok Nem szabadulok
Read more
De miért van közöttünk egy egész teniszpálya?
Read more
Haldoklom Becsukom a szemem Nem veszek levegőt Nem veszek tudomást Kóma Veszek levegőt Nem veszek tudomást De miért hagyom így elöl a testem Mindenki szabad prédájának? Mert nem akarom, hogy…
Read more
Halál Nyugalom, csönd, talány, kapu, felfelé rántó spirál. Élet Félelem a haláltól. ÉLET Szabadság a félelemtől, semmi és minden, az utolsó fűszálon keresztül is átrobbanó energia. Élet Nap. Napsütés. Rügyek,…
Read more
Szeretném megtanítani ezt a fegyelmezett-fegyelmező énemet az örömre, a a szépre, az engedékenységre. Kihúzni a karót a seggemből és összecsuklani, mint egy rongybaba. Az oldalamra feküdni, magzatpózba kuporodni, és csak…
Read more
Maszk Az ember mindig ki akar rohanni a civilizációból. Itt hagyni ezt a képmutató társadalmat. Amely álarcot hord. Mert fél. Fél, mert úgy döntött, hogy az őszinteség nem erény többé,…
Read more
Biztosan még senkinek sem jutott eszébe pengével meghosszabbítani az életvonalát, hogy ne haljon meg olyan korán.
Read more
A koszos vízben Hajómmal evezve Leomlott falat megkerülve A bottal magam eltolva Úszom tovább Fertőzött víz Elődök hullái Örvények Növények A dohszag szűnik Fény szűrődik Fal-torlasz-akadály Két személy között Téglák…
Read more
Nem tudok nem a jelenben lenni, mert múlt és jövő nem létezik. És Mallarmé: Nincs más, csak a nincs. Sárkányoslány: Ne túráztassuk magunkat.
Read more
…nem ezen az úton indulnék el, hanem a másikon? Ezt már ismerem, jártam erre. Semmi baj vele, ismerős, megszokott. Pontosan a célhoz visz. De mi lenne, ha ma a másikon…
Read more
Nektek, akik bizonytalanok vagytok. – 1 – 2003. június 15. Huszonhét éves vagyok. Elhagytak, megcsaltak, becsaptak, bántottak. De ki, mikor és miért? Semmire sem emlékszem. Hány kapcsolatom fog még ugyanarra…
Read more
2004. április 7. 21 órája nem gyújtottam rá, de abból vagy 9-10-et átaludtam. Mocskos rosszul érzem magam. Elmentem erre az antinikotin terápiára tegnap 11-re. Ma reggelre el kellett volna múlnia…
Read more
Vár Egy várba vagyok befalazva. Vagy inkább én magam vagyok a vár. Nem is tudom. Itt állok már évszázadok, vagy talán már évezredek óta. Ódon falaimat benőtték a növények. Kertemben…
Read more
Vár Egy várba vagyok befalazva. Vagy inkább én magam vagyok a vár. Nem is tudom. Itt állok már évszázadok, vagy talán már évezredek óta. Ódon falaimat benőtték a növények. Kertemben…
Read more